Magyarmecske Baranya déli részén, a megyén belül pedig az Ormánság város hiányos tájegységében található kisebb központ. A megye vasúthálózata nem érinti, közúton a 6-os számú főközlekedési útról Szentlőrincnél Csányoszró felé leágazó 5805. számú úton, Királyegyházán keresztül közelíthetjük meg. Közvetlen szomszédos községként Gilvánfa, Gyöngyfa, Magyartelek említhető. A legközelebbi város a 13 km-re fekvő Szentlőrinc, illetve a 15 km-re fekvő Sellye. A megyeszékhely – Pécs – 32 km-es, Szigetvár 28 km-es, Siklós mintegy 40 km-es távolságban van.

A felszín szinte teljesen síknak mondható, kivételt csak a Kisasszonyfához tartozó Kőrisi szőlőhegy dombjai képeznek. Az Ormánságra jellemző egykori mocsaras, ingoványos terület a melioráció következtében jelentősen megváltozott.

Magyarmecske a Fekete-víz síkján fekszik, tipikus egy utcás falu. Külterülete 1136 ha, belterülete 59 ha.

Már az őskor idején is lakott területről van szó, melyet egy –Magyarmecske-Gilvánfa közti árokból– előkerült rézcsákány bizonyít. A 4 km-re lévő Kisasszonyfa területén a római időkben hadiút haladt át.

A település első írásos említése a térségi plébániák összeírásánál, 1332-ben történik. A falu neve 1332-ben, 1431-ben és 1542-ben Mekche, 1557-ben Mekcse néven szerepel. Birtokosai Mechey László 8, Mechey István 7 portányi területtel. 1565-ben még Mecske falu 15 ház után fizetett fejadót.

A török idők alatt népessége szinte teljesen elpusztul, az 1687-es összeírás 5 házat és 10 lakost említ, de a 18. század kezdetén sem lakja 10 családnál több. Az 1715-ös évben adózók neve: Stephanus Kis, Stephanus Toth, Isak Varga, Matheus Bako, Gregorius Somogyi, Franciscus Doricsa, Gregorius Szabo, Stephanus Csüre, David Csiszár, Stephanus Barics és Joan Szabo.

1767 évi állapot szerint Magyarmecske ekkor a Baksai uradalom községe.

Az 1787 évi népösszeírás szerint házainak száma 52, 75 családdal és 431 fős lélekszámmal

Vályi András 1796 környékén íródott „Magyar Országnak leírása” művében az alábbiat olvashatjuk:

„MECSKE. Magyar falu Baranya Várm. Földes Ura Czindery Uraság, lakosai reformátusok, fekszik Szent Dieneshez nem meszsze, és annak filiája, Hernádnak, és Kis Teleknek is szomszédságában, lakosai marha nevelésből, és fakó kotsik készítéséből pénzt keresnek, földgye, `s réttye közép termékenységű, erdője van, piatza Pécsen 4 órányira”

A falu lakosságának döntő többségét alkotó református gyülekezet temploma 1839-ben épült, de leégése miatt 1841-ben klasszicista stílusban újra kellett építeni.

Fényes Elek 1851-ben megjelent „Magyarország Geoghrafiai Szótárában” a településről az alábbiakat találjuk:

„Mecske, magyar falu, Baranya vmegyében, lapályos térségen, út. P. Szigetvár. Határa 2612 hold, mellyből majorsági szántó 476, rét 230, erdő 960, urbéri szántó 600, rét 196, közös legelő 150 hold. Földje igen jó. Lakja 477 ref., 8 kath., 3 zsidó. Ref. anyatemplom. Faeszközök készitése. Birja Czindery László.”

1851-ben a települést 477 református, 8 római katolikus és 3 zsidó lakta.

1862-ben a Baksai Körjegyzőségtől elcsatolják Mecskét.

Az 1881 évi népszámlálás adatai alapján Magyarmecske 1 postával és 80 házzal rendelkezik, népessége 597 fő, melyből 568 fő magyar, 9 német 20 beszélni nem tudó!

Laksűrűség (lakosság/házak száma): 7,46.

A felekezeti megoszlás: 451 református, 129 római katolikus és 17 izraelita. Az írni-olvasni tudók száma: 256 fő.

A község állattartó jellegét folyamatosan megőrizte, a II. világháború előtt vásártartási joggal bírt. Központi szerepét igazolja az is hogy körjegyzőségi székhelyként funkcionált, volt, hogy 8 település közigazgatási központja volt. A közigazgatásban központi szerepét a mai napig megőrizte.

A II. világháború alatt a településen a német katonaság repülőteret létesített. A repülőtérhez a görcsönyi zsidótemplom építőanyagát szekerekkel hordatták el.

1944. október-novemberében a német II. repülőhadtest NSGr. 10 csatarepülő osztálya állomásozott a reptéren.

A háborús tevékenységet megerősíti az a tény is, hogy a település központjának nyugati felén találtak kerítésépítés közben II.világháborús aknalövedékeket, amiket a tűzszerészek a falu legelőjén semmisítettek meg.

A háborút követően a tsz-esítéskor a faluban két tsz is alakul, majd 1960-ban egyesülnek a Magyarteleki Vörös Október Mgtsz-szel. A tsz a településen a 80-as évek elejéig fenntartja lóistállóját.

A község Általános Iskolája 1952-ben, kezdi meg működését.

Óvodája 1981-ben

A település fejlődése a 80-as évek elejétől érzékelhető: a lakosság teljes ellátását biztosító vezetékes ivóvízhálózat kiépül. A település bekapcsolódik a crossbar rendszerhez, 1981-ben kezdi meg működését az Óvoda. Az iskola új szárnnyal bővül.

1992-ben kialakítása kerül a Faluház. 2006-tól működik az új építésű iskolai konyha és étterem. Az elmúlt évtizedben az intézményi épületek 80%-n került sor felújítási, korszerűsítési munkákra.

A lakosság lélekszáma 2007. január 1.-n 361 fő, lakóépületek száma: 112 db a roma kisebbség aránya kb. 28 %.